Sokkal drágább lenne Németországnak az eurózóna felbomlása, mint a görögök, írek és portugálok együttes kimentése – számolta ki a UBS svájci nagybank. Ha a görögök kilépnének az eurózónából, annak költségei a görög GDP akár felét is elemészthetik, és nem járna nagyságrendekkel jobban Németország sem, ha eldobná az eurót: egy lakosra vetítve 8 ezer eurót is elérheti a kilépés első éves költsége.

A UBS alapforgatókönyvében azzal számol, hogy az eurózóna lassan (és fájdalmas következményekkel) halad a szorosabb fiskális integráció felé. A kockázatos szcenárió, amely szerint az eurózóna felbomlik, sokkal költségesebb a tagállamok számára, ugyanakkor valószínűsége jelenleg nulla – írja a bankház. Az utóbbi időben mind többen említik fel, hogy Görögországnak ki kellene lépnie az euróövezetből, olykor meg azt, hogy Németországnak kellene így tennie, a UBS szerint azonban a megszólalók alábecslik egy ilyen lépés következményeit.

A következmények költsége sokkal nagyobb egy gyenge gazdaságú ország számára; a UBS szerint itt számolhatunk vállalatok bedőlésével, a bankrendszer összedőlésével, külkereskedelmi kapcsolatok összeomlásával és államcsőddel is. A devizaleértékelődés exportnak kedvező hatása aligha tudná ezeket ellensúlyozni. Mindezekkel számolva a UBS szerint egy gyenge ország számára a kilépés első évében 9,5-11,5 ezer euró lehet ennek egy főre jutó (beleértve a kiskorúakat is) költsége, majd a következő években további 3-4 ezer eurót darálna le a gazdaságból, per kop, a kilépés. Ez akár azt is jelentheti, hogy az első években a GDP 40-50 százaléka tűnne el.

Némileg enyhébbek lehetnek a következmények akkor, ha erős gazdaságú ország, például Németország dobná el az eurót. Ez esetben vállalatok bedőlésével, a bankrendszer feltőkésítésével és a külkereskedelmi kapcsolatok összeomlásával kellene számolni, és az első évben 6-8 ezer euróba kerülne egy főre vetítve Németországnak, a következő évben pedig 3,5-4,5 ezer euró lehet a költsége a kilépésnek. A számítások szerint a kilépés költsége a GDP negyedével lehet egyenlő az első évben. Sokkal rosszabbul járhatna tehát Németország azzal, ha elhagyja az euró zónát, mint a bajba jutott országok kisegítésével: Görögország, Írország és Portugália kimentése egy lehetséges csődesemény esetén egy főre vetítve 1 ezer euróba kerülne a németeknek – számol a bank.

A politikai kockázatok azonban még ilyen nagy vonalakban sem mérhetők fel. A UBS felemlíti, hogy az euró zóna elveszítheti nemzetközi súlyát, illetve azt, hogy a valutaövezetek felbomlása a történelem során kevés esetben zajlott le háborúk nélkül.